Bejegyzések

8. bejegyzés: Grafikus rendszerezés

Kép
Forrás:  How Isaac Newton’s Apple Tree Spread Across the World Kedves Idelátogató! Aktuális bejegyzésem témája: az információ grafikus rendszerezése . Egy-egy témával kapcsolatban hoztam szemléltető grafikus ábrázolást nektek, hogy néhány példán keresztül megmutassam, hogyan építhetjük be a lényegi információkat grafikusan az órába. Bizonyára sokan ismeritek Newton, és annak az egy bizonyos almának a történetét (nem Ádám és Éva). Mindenesetre, ennek felidézésére hoztam a következő részletet: E gy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?  / William Stukeley: Memoirs of Sir Isaac Newton's Life / Így jutott hát Newton arra a következtetésre, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Az én szófelhőm Newton munkásságával foglalkozik, és így most már érthetjük, miért pont ezt az alakot veszi fe

7. bejegyzés: Alkalmazd a tudásod

Kép
Kedves Idelátogató! A bejegyzésem aktuális témája: alkalmazások használata a tanításban . Ehhez a Google Play Áruházát hívom segítségül. Fizikusok, akik megváltoztatták a világot c. alkalmazásból egy részlet A következőkben pár alkalmazást fogok bemutatni, amelyeket a fizika tárgykörén belül hasznosíthat egy pedagógus. Ezek közül az első: Fizikusok, akik megváltoztatták a világot , ami a Mozaik egyik interaktív 3D-s alkalmazása. Ebben a játékban a diák megismerkedhet az olyan nagy fizikusokkal, mint: Arkhimédész, Newton, Einstein stb.  Az alkalmazás lényege, hogy egy laboratóriumi környezetben látjuk őket mind körbeülni, és bárkit felállíthatunk , ezáltal középen megjelenik egy, az adott személyhez köthető híres felfedezés . Továbbmenve: megtudhatjuk róla a legfontosabb adatait , illetve videót hallgathatunk meg a munkásságáról. Ezt az alkalmazást órán kivetítve tudom  a leginkább elképzelni vagy otthoni gyakorlásra (miután az órán foglalkoztunk már vele). Ez

6. bejegyzés: Mindennap használjuk, miért ne hasznosan

Kép
Kedves Idelátogató! Forrás: Google A mostani bejegyzésem témája: közösségi oldalak felhasználása a tanulási folyamatban . Ezen a témán belül az oldal, amit ki szeretnék emelni: a Pinterest . A Pinterest első blikkre egy oldal tele képekkel (ezt jól szemlélteti az itt látható első kép is). Valójában ezek a képek tele vannak gyakorlattal. Mi a jó a Pinterestben? 1. A képek nagyon sokszor gyakorlatorientáltak Forrás: Pinterest Téma: tanulási technikák Sokszor ezek a képek inkább borítóképek, címlapok, amik a tartalmat vetítik előre. Rettenetesen nagy pozitívumának tartom az oldalnak, hogy a lényeget nem címekkel, fekete-fehér monoton sorokkal próbálja átadni az "olvasójának", hanem látványos, nagyon gyakran igényesen megszerkesztett vizuális élménnyel. 2. Intelligens kereső Saját kép, forrás: Pinterest Téma: gravitáció (fizika) Ha rá akarunk keresni pl. a fizika tárgykörén belül egy fogalomra, akkor elég a kulcsszavakat beírnunk (sőt,

5. bejegyzés: Webquest

Kép
Forrás: Google Kedves Idelátogató! Már egy korábbi bejegyzésemben is említettem, milyen fontos napjainkban a gyermekek internethasználatakor a kritikus gondolkodást fejleszteni. Az internet mára megtelítődött hiteles és hiteltelen tartalmakkal, ráadásul az, ha valami több helyen is előfordul, nem vonja kétségtelenül maga után, hogy az a forrás biztos hiteles is. Gondoljunk csak arra, amikor rá akartunk keresni az egyik érettségi tételre az otthoni kidolgozás alatt, és mennyi, de mennyi érettségi kivonatos oldalt találtunk, ahol egyik szinte a másik pontos másolatának tűnt. Még így is, mennyi tétel kering fent az interneten, amiben néha még az évszámok se stimmelnek. Ismeritek a Google-nak azt a funkcióját, amikor a keresőbe beírjátok, hogy valaminek a pontos évszámát keresitek (pl. egy kötet kiadásának), és az első sorba egy szövegdobozba kidobja azt. Előfordul, hogy olykor még ez sem pontos. De az ember él azzal az önbecsapással, hogy: dehát a Google csak jól tudja! Nem olyan

4. bejegyzés: Online tesztkészítés

Kép
Forrás: Google Kedves Idelátogató! A most feldolgozott témám: az online tesztkészítés , ehhez segítségül pedig a Redmentát hívtam és használtam. A kiválasztott témám Arany János balladaköltészete volt, ami 10. osztályban központi téma. A feladatsor célja a tanult tananyag számonkérése volt. A teszt már középszintű érettségi feladatot is tartalmaz, amely a középiskolát záró vizsgára felkészítésnek is alkalmas. A tesztsort elsősorban otthoni házi feladat/dolgozat felhasználására tudom elképzelni. Egy diák összesen egyszer töltheti ki, az időlimitet pedig az elemzés miatt érzem szükségesnek beállítani. Szimpatikus az oldal felépítésében, hogy a kitöltéseket bármikor megtekintheti a pedagógus, a tesztes részét pedig már kiértékelnie sem kell, azt a rendszer automatikusan megteszi. A pontozásban egyébként úgy is látok fantáziát, hogy az ne jeggyel való értékelés legyen, hanem csak rövid szöveges visszajelzés, mint például: Kiváló munka vagy Jó úton haladsz, még n

3. bejegyzés: Interaktív oktatás

Kép
Kedves Idelátogató! Ha egy pedagógus valamit szemléltetni szeretne, sokszor szembesül azzal a ténnyel, hogy nincs meg hozzá a megfelelő eszköze. Ha behoz az osztályba egy nagy kartonpapírt, amire felrajzol egy idővonalat (mégiscsak kézzel fogható, kiragasztható), vagy - maradjunk a környezetbarát megoldásnál, - a táblán teszi ezt: a gyerekek leírják, lefényképezik, esetleg nyomtatva megkapják (de az ugye mennyi meg mennyi papír, és úgyis elhagyják, vagy a táska mélyén hever majd megtépázva, összegyűrve)... de még ennyi próbálkozás után is elmondhatjuk, a diákok nem vesznek részt aktívan a feladatmegoldásban. Egy kutatás szerint ( Edgar Dale, 1969 ) egy átlagos diák a leadott óra után két héttel a látott és hallott információk 50%-ára emlékszik csak, míg 90%-ára annak, amit mondott és tett . E. Dale, Audiovisual Methods in Teaching, 1969, NY: Dryden Press kísérlete alapján készült magyar képváltozat (Forrás: Google ) Nehezen mondhatjuk ezek után azt, hogy időpocsékolás

2. bejegyzés: Google mint tanársegéd

Kép
Kedves Idelátogató! Saját szerkesztés (képek hozzá: Google ) Napjainkban szinte lehetetlen kijelentésnek hangzik azt mondani, hogy valaki nem használja napi szinten a Google-t, hiszen azzal keresünk, ha nem értünk egy definíciót az óráról, ott ütjük be először, ha meg akarunk nézni egy híres színészt fiatalon, azon keresztül indítjuk a keresőmotorjainkat, ha egy dalból csak egy sor jutott eszünkbe, és még sorolhatnám... Nem túlzás kimondani, hogy a Google a mindennapjaink részévé vált, és ezt mesterien tette. De még ennek ellenére is, hogy napi szinten érintkezünk a keresőjével, esetleg a levelező rendszerével, ismerjük és tudjuk, hogy hasznos, még mindig nem túlzás azt mondani, hogy csak a csúcsát látjuk a Google felületek alkotta jéghegynek. Ebben a bejegyzésben a Google-ről fogok írni: hogy milyen lehetőségeket rejt magában a Nagy Keresőmotoron kívül, milyen hasznos funkcióit építhetjük be az órába a szervezés keretein belül. Forrás: Google Néhány l