1. bejegyzés: Digitális kompetencia fejlesztése

Forrás: Google

Kedves Idelátogató!

Mivel ez az első bejegyzésem, úgy hiszem, illik egy rövid bemutatkozással kezdenem: Hajdú Orsolya vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatója. A szakterületeim: a magyar és a fizika, amelyek világából különböző témákat fogok feldolgozni a következőkben, egy kurzusom: a Korszerű tanári mesterség - IKT keretében.

Az egyik fontos és nagyon aktuális téma, amivel foglalkozom: a digitális kompetencia.

Ezzel a témával kapcsolatban a NAT-ban olvashattok bővebben, a Digitális kompetencia c. résznél.
Az IKT-eszközök alkalmazásával a különböző órákon (legyen az fizika, magyar vagy bármi más) nemcsak a kerettanterv elvárásainak teszünk eleget, de egyben lehetővé tesszük, hogy a gyerekek digitális kompetenciáját fejleszthessük. Hogy ez miképpen jöhet létre például a magyar nyelv és irodalom, illetve a fizika területén, arról a következőkben olvashattok.

Forrás: Google

Különböző területeken különböző szempontból fontos tudni alkalmazni az információs és kommunikációs technikákat.
Ahogy a Nemzeti alaptantervben is olvashatjuk:

,,A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését."

A fizika oktatás egyik célja a korszerű fizikai tudás elsajátítása, aminek lényeges része az újonnan érkező kutatások, eredmények értelmezése, tisztában lenni az aktualitásokkal. Úgy gondolom, hogy a fizikát nem úgy lehet a legközelebb hozni a diákokhoz, hogy a tankönyvet eléjük tesszük, és azt mondjuk nekik: ,,Akkor értelmezd a világot!". Ezeknek a határoknak a felbontásához és kiterjesztéséhez szolgálnak segítségül a különböző IKT-eszközök.

Különböző IKT felhasználási lehetőségek a fizikában:

• Házi feladat: internetes kutatás (pl. Keress egy, a fizika tudományával foglalkozó internetes portált (lehet csak altémája is az oldalnak), ahol aktuális érdekességeket olvashatsz! Emelj ki egy cikket, amelynek a tartalmát röviden össze fogod foglalni a társaidnak! Milyen új ismerethez jutottál? - megj. Diákként én is azt tapasztaltam, hogy amit ÉN találok meg, amibe egy kutatás során már többszörösen beleolvastam, azt sokkal inkább fogom a tanulmányok keretein kívül is saját szándékomból megkeresni.), saját példa: Tudománypláza
• Youtube: lsd. előző feladat (Keress egy youtube csatornát, ami foglalkozik fizikával, és szívesen feliratkoznál rá/ajánlanád társaidnak! Tedd be egy videóját az osztály Facebook csoportjába! Írj mellé legalább két-három mondatos indoklást, miért pont ezt a csatornád választottad!), saját példa (inkább egyetemi): 3Blue1Brown
• Mentimeter: 

1. lépés: Kérdés megírása

2. lépés: Közös kód beírása (a kérdés felületén látható)

3. lépés: Válasz beírása

4. lépés: Eredmény
(A válaszok esetén: a választási számuk a betűmérettel arányos)

De ez felhasználható: gondolkodtató, egyválaszos kérdésekre; fogalom bevezetésre (Mi az ellenállás? Jellemezzétek egy-egy szóval!); asszociációs játékra (Mi az az egy szó, ami eszedbe jut az áramról?); stb. - megj. óra eleji/végi felfrissítő vagy összegző feladatként (aktivizál, változatos, a diákok  saját maguk szerkesztik meg tulajdonképpen)

• Tanári weboldal: fórum nyitása, ahol lehet kérdezni a tárggyal kapcsolatban (anonim kérdezési lehetőséggel; előzetes tanári moderálással: mielőtt közzétett lenne a megjegyzés, a tanár jóváhagyja) - megj. meg kell magyarázni a diákoknak, hogy miért fontos, hogy ,,szakember" válaszát kapják, szemben például a Gyakori kérdéseken levő válaszokkal, akár példák segítségével (kritikus gondolkodás fejlesztése)

Illetve különböző IKT felhasználási lehetőségek a magyar nyelv és irodalomban:

• zanza.tv: feldolgoz különböző témákat az irodalmon és a magyar nyelven belül, az adott terület lényegét próbálja közvetíteni - megj. segédeszközként alkalmas tanulásra, nem egyetlen tanulási forrásként; felhasználása: átfogó képet ad már az óra elején, gondolatban már fel van vázolva a téma, ami mentén lehet haladni az óra során / óra végén: összefoglalás
• Kahoot: a pedagógus feltehet kérdéseket az előző témákból az  óra elején ennek segítségével, egy-egy témazáró után pedig a legtöbbször jól válaszoló diák kaphat órai munka ötöst/egyéb jutalmat (pl. ajándékkönyv, színházbelépő, stb. - megj. ebben az esetben lehessen választási lehetőségük a gyerekeknek)

Forrás: Google
(A kérdést a táblára lehet kivetíteni, a választ pedig telefonon/tableten kell bejelölni, ahol már csak egyszerűsített ikonjelek láthatók a válaszlehetőségek helyett)

Forrás: Google
(A válaszok arányát is ki lehet vetíteni a diákoknak, ahol pedig már a helyes válasz is látszik)

Forrás: Google

Úgy gondolom, érdemes egy-egy ilyen program előtt felmérni, hogy milyen eszközzel rendelkeznek a diákok, illetve milyen eszközt tud az iskola biztosítani a számukra. Eszközhiány esetén például: lehessen párokba állni.

Azt találom szimpatikusnak ezekben az órai feladatokban: hogy a gyermekek játékosan vannak kikérdezve, azt éri pozitív jutalmazás ebben a rendszerben, aki minél több jó választ tud adni (nem negatív motiváció), nem ingerszegény környezetben kell tanulniuk, ezenfelül, mivel szórakoztató a feladat, így maradandóbb élményt ad, mint minden óra elején egy röpdolgozat, amihez hozzászoknak a diákok, esetenként a hibás válaszok még kevésbé is maradandóak (belevesznek a többi hibás válaszba a többi röpdolgozat során).

Ezenkívül szeretnék még megosztani veletek egy infografikát a XXI. századi készségekről. Ezek mint összefoglalóul mutatják meg, miért is fontos a diákokat a korhoz alkalmazkodva felkészíteni, felvértezni pl. a digitális kompetenciával.

Forrás: 21. századi készségek (Fligby magyarul, letöltés: 2018.09.20.) 

Hogy miért ezt választottam, arra egy rövid választ szeretnék adni.

Az első képen három fő csoportot láthatunk: alapvető műveltség, szakértelem, személyes tulajdonságok. Ezek nagyon átfogó kategóriákat alkotnak a XXI. századi készségekről, de kicsit meg is magyarázza magát az ábra, hogy miért kell ennyire sokrétűnek lenni:

,,How students...

• ...apply core skills to everyday tasks
• ...approach complex challenges
• ...approach their changing environment"

,hiszen ezek a műveltségek kellenek a mindennapok során, komplex kihívásokat lehet teljesíteni velük (az hogy ez megvan említve, azt is jelenti, hogy a komplex kihívások jelen vannak, ha fejlesztjük az ehhez kapcsolódó készségeinket, ha nem). Szóval álljunk meg egy pillanatra, és vegyük észre: folyamatosan változik a környezetünk, tehát alkalmazkodásra képes, mondhatni, ezen a ,,mozgó talajon" állóképes készségek birtokában kell legyünk, és ezek birtokába kell segítenünk a diákokat is.

Ezenkívül ki szeretném még külön emelni, hogy ez az ábra már a mindennapi kihívások teljesítéséhez szükséges készségekhez sorolja az IKT-mesterséget is. Fontos látnunk tehát, hogy ezek az ismeretek már nem csak szórakoztató segédeszközként funkcionálnak, hanem alapvető készségek, amik segítségével mi is érthetünk a gyerekek nyelvén. Hát miért beszéljünk akkor két külön nyelven? :-)